A Musica Historica együttes tizedik önálló CD-jét élő koncertfelvételekből állították össze (2007–2026), öt ország sokféle színpadáról. E zenés képeslapokon az eredeti akusztika (várudvar, templom, dzsámi, török fürdő), madárfütty és a közönség is hallható – ez az élő előadás varázsa.
A zenekar így nyilatkozik a lemezről:
A Mohács-emlékév és mestereink előtt tisztelgünk vele, akik révén már fél évszázada virágzik Magyarországon a régizenei mozgalom. Több olyan mű elhangzik a lemezen, amelyeket tőlük hallottunk először az 1980-as években (Kecskés együttes, Kobzos Kiss Tamás, Camerata Hungarica), más darabokról eddig nem készült felvétel sem itthon, sem külföldön. A lényegük azonban közös: ötszáz éve segítenek a történelemről zenében gondolkodni.
Magyarország a 16–17. században Közép-Európa egyik legmozgalmasabb történelmű térsége volt. Itt húzódott a Török Birodalom és Nyugat-Európa határa, fontos végvárak és városok épültek itt, melyek hol a keresztények, hol a törökök kezére kerültek. A tragikus mohácsi csata (1526), majd Buda, a királyi főváros török kézre kerülése (1541) nyomán három részre szakadt az ország. E különös történelmi helyzet nagy hatással volt az interetnikus viszonyokra, az egyéni sorsokra, a kultúra és a kereskedelem mozgására. Az album a Magyarország határvidékét védő végvári katonákra, a környező városok háborús és békés hétköznapjaira emlékezik.
A 16. század zenéjéből válogató rész magyar indulókkal, illetve hajdútáncokkal kezdődik (1). Ezt a tánctípust az egész Kárpát-medencében ismerték, s nemcsak a katonák, hanem a főurak is kedvelték (pl. Balassi Bálint és Esterházy Pál). A lemezen több, népzenei rokondallam is hallható. Beriszló Péter a 16. század elején, még a török invázió volt veszprémi püspök és szlavón bán. Török elleni haditetteit, a szandzsákbég fogságba ejtését egykori deákja, Szabatkai Mihály énekelte meg (2). A mohácsi csatáról szóló legkorábbi híradások közé tartozik a valószínűleg még 1526-ban írt cseh históriás ének (3). A csata után II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné menekülni kényszerült Magyarországról. Neki tulajdonítják a Mag ich unglück kezdetű búcsúéneket, amelyet Ludwig Senfl reneszánsz feldolgozásában mutatunk be (5).
A históriás ének műfaja Magyarországon is virágzott. A legismertebb énekszerzőnk Tinódi Sebestyén (?–1556), aki ifjúkorát a Dunántúlon töltötte, majd Kassán telepedett le, s élete végén Sárvárra, Nádasdy Tamás nádor udvarába költözött. Életművét, a Cronicát 1554-ben Kolozsváron nyomtatta ki, s a versek mellett kottákat is közölt. Két elhangzó énekében a török elleni harcra szólítja fel a magyar nemeseket (9–10).
Az ország széttagolódásához a Bécset is veszélyeztető dunántúli török előrenyomulás is hozzájárult. Már I. Habsburg Ferdinánd király – akire egy udvari táncával emlékezünk (7) – számos ösztönzést kapott hadjáratok indítására. Szigetvár volt az egyik kulcsfontosságú erőd délnyugaton, melyet 1566-ban foglaltak el a törökök. Zrínyi Miklós hősi halálának nemcsak dédunokája állított emléket Szigeti veszedelemmel, hanem már az ostromot követő években énekeltek róla, például az osztrák Elias Wessel (13). A korabeli Magyarország romlását siratja egy lengyel költő panaszéneke (1558; 10) és a magyar Bornemisza Péter is: „vajon s mikor lészen jó Budában lakásom” (1564 k.; 11).
Mindemellett a 16–17. században sem éltek tánc és mulatság nélkül a magyar végeken, s az urak udvarában sem. A lemezen rövid lengyel táncdallamok (6, 12, 14–15) mellett a moldvai népzenéből való hajdútáncok is megszólalnak (17). Legnagyobb reneszánsz költőnk, Balassi Bálint (1554–1594) két éneke a tavaszidőt és a vitézi élet szépségeit dicséri (16). A kedvesét hazaváró lány éneke (Hová készülsz, szívem; 19) a magyar barokk szerelmi líra egyik legszebb emléke.
A 17. század közepén egy reményteli periódus következett a térség történelmében. Ezt jelzik a szép számmal születő vitézi énekek, köztük Esterházy Pál barokk himnusza (24). A vitézi énekköltészet két szép darabja a magyar katonák hitvallása 1594-ből, illetve egy hasonló ének 1648-ból (18). Nemzetközi hatású személyiség volt a költő-hadvezér Zrínyi Miklós (1620–1664). A Fegyvert s bátor szívet kezdetű ének Az török áfium ellen való orvosság című röpiratának verses átirata, harcra bátorító ének (20). A tehetséges hadvezér egy tragikus vadászbalesetben halt meg 1664 novemberében, az ismeretlen költők ezt is versbe szedték (21), csakúgy, mint hajdani katonája, Balogh Zsigmond búcsúzását vitéz társaitól (22). Budát 1686-ban felszabadította a Szent Liga nyugati serege; a londoni John Playford még egy country dance-t is kiadott tisztelgésképp (25). A Tücsöklakodalom már e korszakból való (28). A kor hangszeres zenéjéből Daniel Speer, sziléziai toronyzenész és kalandor által kiadott magyar és kelet-európai táncokat mutatunk be (1688; 23), továbbá a soproni virginálkönyv (1689) számos népi változatból ismert táncait (29).
A Dalok.hu terjesztésében megjelent albumot ITT tudod letölteni. ITT pedig megtalálod a streming platformokon.
