Gerendai Károly vezénylésével a zeneipar és a kormány ismert szakemberei tanácskoztak különböző témák mentén. Beszélgettek az elérhető EU-s zenei pályázatokról, a magyar zene külföldi esélyiről, a digitális zenefogyasztásról, a finn példáról, a könnyűzenei közoktatásról, az élő zene jövőjéről, a zenei médiáról és szponzorációról. A legfontosabb téma az új PANKKK-szerű támogatás, a Cseh Tamás program beindítása volt. A program kezdő és nem kezdő zenekarokat, klubokat és eseményeket támogat. A tervek szerint már ősszel hozzá lehet jutni az első pénzekhez. Kiderült, hogy a program pénzügyi hátterét az Artisjus által gyűjtött üreshordozó díjak jelentik, melynek negyedét kell a program gazdájának, az NKA-nak átutalni. Szinger András, az Artisjus főigazgatója elmondta, hogy csak idén több mint egymilliárd forintot utal az Artisjus az NKA-nak, mely összeg 90%-ának a könnyűzenészek a címzettjei. A jelenlevő zenészek kifejezték reményüket, hogy az összeg arányos mértékben folyik vissza pályázatok formában az alkotókhoz.
A koncertszervezői panelben elhangzott, hogy míg korábban a zenészek bevételeiből 50 %-ot a lemezeladások tettek ki, most ez kb. 5%-ot tesz ki. Ezért azok, akik tehetik – a világsztárok – koncertgázsi növeléssel próbálják pótolni a kiesett bevételeket. Nagyobb gázsit ugyanakkor elsősorban a fesztiválok képesek kifizetni, ennek egyenes következménye az, hogy egyre kevesebb a szóló koncertek száma. A másik oldalról viszont nyomás nehezedik a fesztiválokra a bevételek növelésére, hogy ki tudják fizetni az egyre drágább sztárokat.
A szakértők közül többen generációs váltást várnak a közeli jövőben, ami valószínűleg zenei váltást is jelent majd. A nemzetközi statisztikák szerint ugyanis jelenleg a zeneipar bevételének az 50%-át 50 év feletti zenészek adják, ennek az összegnek a felét pedig 60 év feletti zenészek. Ha ezt a 60-70-es években hallottuk volna…
