A könnyűzenével foglalkozó szervezők és a koncerteknek helyet adó klubok többsége még nem tudja megmondani, hogy a koronavírus okozta válságot túléli-e. Az biztos, hogy a többség 2 millió forint alatti veszteséget prognosztizál.
A március 11-én bejelentett, a COVID-19 vírus okozta járványügyi helyzet erőteljes hatással van az ország gazdasági életre, beleértve a kulturális élet és így a könnyűzenei szféra szereplőit és dolgozóit is. A Könnyűzenei Szolgáltató Iroda (KÖSZI) egy olasz minta alapján igyekezett könnyűzenei klubok, szervezők, zenészek és technikai háttéremberek körében felmérni, milyen károkat szenvedtek az első rendezvénylemondási hullámok után, illetve mit prognosztizálnak a következő hetekre. A március 13-án, pénteken délután közzétett online kérdőív 15 kérdésére 391 válasz érkezett. Talán nem meglepő, hogy a zenészek (54,2%) és a technikai kiszolgálók (37,6%) voltak a legtöbben a kitöltők között, ugyanakkor közel 100 menedzser is megosztotta a tapasztalatait. És bár a klubok vezetői csak 6,1%-ban szerepelnek a válaszadók között, nyilvánvaló, hogy a náluk keletkező károk az egész szakmára hatással vannak. Éppen ezért a könnyűzenei koncerthelyszínekkel kapcsolatban hamarosan külön felmérést indít a KÖSZI.
A számok egyértelműen igazolják, hogy 2020. március 11-e fordulatot jelentett a magyar könnyűzenei életében is. Mert ugyan már előtte is előfordultak programlemondások (a válaszadók 11,3%-nál), múlt szerdát követően szinte mindenki (96,4%) beszámolt ilyenről, és a többségnek (41,9%) tíznél több eseményt kellett törölnie a naptárából. Itt érdemes azt is kiemelni, hogy az érintett események nagy részénél (86,7%) kísérlet történt halasztásra.
A törölt események 90%-a belépőjegyes program lett volna, és bár 51,6%-uk ezer fő alatti rendezvénynek indult, egyértelműen látszik, hogy a könnyűzenei szféra is komoly bevételkieséssel számolhat. A válaszolók kétharmada 100 ezer és 2 millió forintra teszi a már látható, márciusi veszteségeit, miközben többségüknek hasonló mértékű fenntartási, működési költséggel is kell számolnia akkor is, ha egyetlen fillér bevétele sem lesz. Éppen ezért nem adhat optimizmusra okot, hogy a válaszadók 84,7%-ának még nem kellett kollégáktól megválnia, és ahol ez előfordult, ott is öt fő alatt maradt az elbocsájtások száma. Ennek oka inkább az lehet, hogy a válaszadók többségénél KATA-s, illetve alkalmi munkavállalásról beszélhetünk, így a lemondott események nagyobb részén hiába dolgozott 10-50 kolléga, őket a jövőben nem elbocsátják, hanem valószínűsíthetően nem kapnak új megbízást, így nem adhatnak számlát sem.
Az első napok sokkja után a szervezők és a klubok többsége (58,6%) nem tudott arra válaszolni, hogy túlélik-e a válságot, miközben 38,6%-a igennel és csak 2,8%-a válaszolt nemmel. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a válaszadóknak csupán 13,3%-a bízik bármiféle, a szférát segítő állami beavatkozásban, és nagyjából ugyanannyian vannak, akik elvetik ennek a lehetőségét, mint akik bizonytalanok ebben a kérdésben.
A kérdőív március 21-én éjfélig még elérhető. A KÖSZI elsődleges célja a felméréssel, hogy a könnyűzenei szakmát is érintő krízisre számszerűsíthető adatok alapján hívhassa fel a figyelmet, illetve ezekkel segítse az esetleges megoldáskereséseket. Továbbá az is fontos, hogy az összeurópai felmérésekhez Magyarország is adatokkal tudjon hozzájárulni, éppen ezért a kérdéssor ezekhez igazodva azonos formai-tartalmi elemekkel rendelkezik, mint 23 másik ország kárfelmérése.
A KÖSZI a következő hetekben több, hasonló adatgyűjtésben kéri majd a szakma segítségét, hogy minél pontosabb adatok álljanak a könnyűzenei szektor teljes spektrumát illetően rendelkezésre.
Forrás: Hangfoglalo.hu
