Az ingyen és a sok pénz – a digitális piac átalakulása

2016. 06. 28.

Kik a platformszolgáltatók? Azok a webhelyek, amelyek ingyen biztosítanak hozzáférést az online tartalmakhoz (ilyen például a Facebook vagy a YouTube) elsősorban a felhasználók által feltöltött tartalmakra vagy a már meglévő tartalmak összegyűjtésére épülnek. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig juttatnak bevételt a művek készítőinek. Aki látott már Youtube elszámolásokat tudja, miről beszélünk. A Facebooknál ennél is érdekesebb a helyzet – ott a felhasználónak kell fizetni azért, hogy a követői lássák az általa megosztott tartalmat.
A platformszolgáltatók mellett vannak a jogosított digitális tartalom-szolgáltatók, mint például a Spotify, a Deezer, a Netflix vagy az iTunes, amelyek a jogtulajdonos engedélyével teszik hozzáférhetővé a tartalmat. Ezek látogatottsága lényegesen kisebb, mivel magasabbak a költségeik. Ezáltal előnytelen piaci pozícióba kerülnek és képtelenek versenyezni a platformszolgáltatókkal.
Artisjus értesülése szerint a szerzői jogi törvény közelgő reformjának apropóján 58 EP-képviselő írta alá azt a nyílt levelet, amely az Európai Bizottságot ösztönözi az értéktranszfer problémájának megoldására. A probléma leginkább az alkotókat sújtja – a képviselők a platformszolgáltatók felelősségvállalásának jogszabályi tisztázását kérik.
A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a GESAC szerint is a jogi szabályozásban keresendő a megoldás arra a problémára, hogy az online kulturális tartalmakból méltatlanul alacsony bevétele keletkezik az alkotóknak.
A GESAC arra jutott – írja Dal+Szerző blog, - hogy a 2001-es, információs társadalomról szóló (szerzői jogi) irányelvet kell úgy módosítani, hogy tisztázza az online szolgáltatók felelősségét. Jelenleg ugyanis a platformszolgáltatók magukat pusztán technikai közvetítő szolgáltatóként értelmezik, ezzel mentesülnek a felelősség alól – közkeletű kifejezéssel: biztonságos kikötőben (safe harbour) érzik magukat –, tehát a saját olvasatuk szerint nem kötelesek díjat fizetni az alkotóknak. Ezen kellene változtatni úgy, hogy a platformszolgáltatások ne alkalmazhassák az elektronikus kereskedelmi irányelv felelősségkorlátozó rendelkezéseit akkor, amikor szerzői joggal védett tartalom felhasználását valósítják meg.
A szervezet több példát is hoz arra, miért nyerne ezzel a megoldással mindegyik szereplő; amellett, hogy az alkotók méltányosan részesülnének a bevételből, a versenytársak egy egyenlő esélyekkel működő piacra léphetnének be, a zenekedvelők pedig élvezhetnék azokat az újításokat, amelyeket csak egy kiegyensúlyozottan működő piacon kaphatnak meg.
A kérdésről olvass még itt és itt.

Tanácsaink zenészeknek a digitális túléléshez itt.

 

MEGOSZTÁS

További hírek

2025. 07. 29.
A YouTube továbbra is a legfontosabb, legátfogóbb lehetőségeket nyújtó platform. Most egy olyan funkció került bevezetésre, amellyel a nézők a még nem befutott előadókat segíthetik.
2026. 03. 23.
Miközben a támogatások próbálják életben tartani a produkciókat, a fizikai terek – a klubok – fogynak. Ha nem történik elmozdulás a szabályozásban a párbeszéd irányába, Budapest elveszítheti a pezsgő, izgalmas klubváros imázsát.
2026. 03. 23.
Magyarország egyik elismertebb zenésze, bejárta a világot, jelenleg Bécsben él és alkot. Keresett zenész a nemzetközi színtéren, lemezeit az egész világon elismert BMC kiadó adja ki. Többször is elnyerte az „Év ütőhangszerese” címet.
2026. 03. 23.
Az ősszel megjelent debütalbum után új dallal jelentkezik az Artúr Rambo: az „Utcasarki fény” élőben is felcsendül majd április 10-én, a „Télen minden jobb volt” elnevezésű koncerten a Turbinában.
2026. 03. 23.
Közzétette a hazai hangfelvétel piac digitális és fizikai értékesítésének 2025-ös statisztikáit a MAHASZ. Közel 2 milliárd forinttal nőtt a zenei streaming magyarországi bevétele, ezáltal a teljes digitális forgalom is.
Iratkozz fel hírlevelünkre és elsőként értesülj a legújabb megjelenésekről, olvass exkluzív zenei híreket és interjúkat, hallgasd meg podcastunkat!

Támogatóink

Partnereink