A Parlament 2016 júniusában elfogadta a közös jogkezelésről szóló törvényt, amely a megfelelő uniós irányelv átültetését jelenti. A magyar szerzők és az Artisjus viszonyában is hoz változásokat a törvény, de ezek nem lesznek igazán meghatározóak: a hazai jogszabály eddig is igen részletesen és szigorúan szabályozta működésünket.
A törvény rövid ismertetését megtalálod az Artisjus blogján.
Az új törvény megőrizte az utóbbi 3-5 év legtöbb jogszabályi megoldását a közösségi célokra fordítható összegek tekintetében:
- A közös jogkezelő által kulturális célokra fordított jogdíjösszegek továbbra is csak a Nemzeti Kulturális Alapnak történő átadás útján használhatók fel. (Ez az összeg a 2015-ös évre nézve csak az Artisjus esetében 524 millió Ft.)
- Emellett az Alapot illeti a magánmásolási jogdíjak 25%-a. (Ez a 2015-ös évre 1,4 milliárd Ft, amiből a zeneszerzőkre-szövegírókra eső rész 580 millió Ft.)
Újdonság, és további elvonást jelent a fel nem osztható jogdíjak 90%-ának a Nemzeti Kulturális Alap részére való átadási kötelezettség. Azok a jogdíjak, amelyeket a beszedés éve végétől számított 3 éven át nem lehet felosztani (mert hiányzik a szerzői oldalról a műbejelentés vagy rossz volt a felhasználó által szolgáltatott elhangzási adat), fel nem osztható jogdíjaknak minősülnek. Az így ki nem fizethetőnek bizonyult jogdíjaknak tehát 90 százaléka illeti a Nemzeti Kulturális Alapot.
Mivel az ilyen beazonosítatlan összegek kitisztázására is új szabályok születtek, nehéz megjósolni, hogy a jövőben milyen összeget fog kitenni az így elvont tétel. 2015-ös számokból kiindulva akár évi 800 millió Ft-ról is szó lehet.
