Törvényszerű, hogy mára a muzsika is elfoglalta méltó helyét a gyógyításban. Ha egyszer az emberíség háromnegyede renedszeresen zenét hallgat, javítja pszihcés státusát, miért ne kötnék össsze a kellemeset a hasznossal?
Mozert születésének tavalyi 250. évfordulóját a maguk módján a tudósok is megünnepelték. Ausztriában például Mozart és tudomány címmel tartottak konferenciát. Itt hangzott el többek között Vera Brandes előadása. A salzburgi egyetem kutatójának, nyolchetes, napi kétszeri zenehallgatása mellék-, sőt főhatásként a hipertóniás betegei 80 százalékánál sikerült jelentősen csökkenteni a vérnyomást.
Jelentek már meg tudományos közlemények a zene alvászavart szüntető, depressziót csökkentő, sőt szívritmuszavart kivédő hatásáról is. Még fájdalmat is csillapítottak zeneszóval: dr. Valérie Piguet genfi kutató kisérleti alanyai tovább bírták jeges vízben tartani a kezüket, amikor fájdalomtűrő képességüket muzsikával erősítették.
Nem mindegy persze mit hallgat az ember. Zentner pszichológus professzor a Harvardon évek óta nemcsak azt vizsgálja, hogy milyen zene milyen érzelmeket vált ki, de konkrét klasszikus darabokat is tesztelt. A hatás igen sokrétű, és bizony nem egyszerűen megnyugtatóvolt. Max Bruchs Kol nidréje például szomorúságot, Johann Strauss Polkája örömet, Igor Str4avinszkij Sacre de printemps-e ( Tavaszi áldozat) egyenesen dühöt váltott ki. Ez utóbbi ősbemutatóján 1913-ban - nem vicc! - a zene hatására még ölre is ment az úri közönség!
Ennek ellenére a zene az egyik legkevesebb mellékhatással járó gyógymód. Recepet nélkül kapható.
Zenegyógyszer
2007. 03. 18.
