A nemrég Kurtág 100 fesztivállal megünnepelt Kurtág György századik születésnap két új megjelenést is hozott.
Fin de Partie - (Kurtág György - Samuel Beckett)
Kurtág operája (2018, milánói Scala) éles ellentétben áll a műfaj korábbi Beckett-kísérleteivel (pl. Morton Feldman: Neither). Míg Feldman „antioperát” írt, Kurtág műve ízig-vérig opera, amely szervesen illeszkedik a négyszáz éves hagyományba (Monteverdi, Muszorgszkij és Debussy örökségét idézve).
85 és 92 éves kora között komponálta, szakítva korábbi védjegyével, a miniatűr formákkal. A nemzetközi sajtó „a 20. századi zene utolsó remekműveként” ünnepelte.
Az alkotói folyamat szokatlanul lassú és alapos volt, szemben a klasszikus operák (pl. Rossini) gyorsírási tempójával. A felkérést 2010-ben kapta, a bemutatót többször elhalasztották (Zürich, Salzburg, majd Milánó).
A munka Franciaországban kezdődött, majd 2015-től a Budapest Music Centerben (BMC) fejeződött be, ahol feleségével, Mártával szigorú napirend szerint dolgoztak.
Kurtág 1957 óta tervezte a mű megzenésítését. Bár nem a teljes darabot használta fel (az alcím: Jelenetek és monológok), a kiválasztott részeket húzás nélkül, az eredeti francia szöveghűséggel ültette át.
Az opera alaphelyzete: Négy mozgásképtelen vagy korlátozott szereplő (Hamm, Clov, Nagg, Nell) egy apokaliptikus, üres térben.
A zene minden idegszálával a szövegbe kapaszkodik, a zenekar pedig finom színezéssel támogatja az énekszólamokat. A hangszerelése: szimfonikus méretű, de egyedi (cimbalom, bayan/tangóharmonika, különleges ütők).
Kurtág nem egyszerűen megzenésítette, hanem a zene nyelvére lefordította Beckettet. Bár az író eszközei (redukció, tömörség) azonosak a zeneszerzőével, Kurtág a becketti „hideg” mondatokat „izzóvá” teszi, s ezzel a dráma mélyebb rétegeit tárja fel.
Az albumot ITT töltheted le, akár CD minőségben.
Kurtág | Lichtenberg - Aphorismen (Maria Husmann, Niek de Groot, Kurtág György)
Kurtág György legújabb szerzői albuma egy különleges alkotói ívet rajzol fel: a szellemes és metsző Lichtenberg-dalciklustól a legszemélyesebb, gyászszal és emlékezéssel teli kései zongoradarabokig. A kiadvány nem csupán egy hangfelvétel, hanem egy évtizedeken átívelő barátság és folyamatos művészi újrakezdés dokumentuma.
A ciklus alapjául szolgáló szövegek szerzője, Georg Christoph Lichtenberg (1742–1799) a kísérleti fizika professzora és a német aforizma atyja volt. Kurtág 1995-ben, egy berlini baráti beszélgetés során hallott először az íróról, akinek „firkáskönyvei” (Sudelbücher) – melyekben enciklopédikus tudás, irónia és mély szkepszis keveredik – azonnal magukkal ragadták a zeneszerzőt.
A megzenésítés körülményei anekdotikusak: 1996 februárjában Kurtág és felesége, Márta, valamint az énekesnő, Maria Husmann súlyos influenzával ágynak estek. A munkára képtelen, lábadozó zeneszerző ekkor kezdett el dolgozni a Lichtenberg-mondatokon, hogy egy tervezett berlini koncertre „üzenetként” küldje el őket.
A felvétel megjelenésének pillanatában Kurtág György már a 100. születésnapjára készült. A lemez nemcsak azért jelentős, mert a legújabb átdolgozásokat tartalmazza, hanem mert hallható rajta a zeneszerző zongorajátéka is – többek között egy mélységesen megindító Bach-átirat formájában, melyet ezúttal már egyedül, Márta nélkül szólaltat meg.
A lemezt ITT lehet letölteni.
Forrás: BMC.hu
