Többen érdeklődtetek, a válasz a címben van. A témában lehetne filozófiai vitákat folytatni, ám a helyzet egyszerű: nincs információ arról, mennyit fizetnek ezért az AI-cégek.
Az Artisjus és az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) egy közös „AI Manifesztóban” fektette le a zenei mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó konkrét követeléseit, amelyek az engedélyeztetést, az átláthatóságot és a tisztességes javadalmazást célozzák. A hazai jogvédők szerint a technológia szabályozásának az alkotók és előadók alapvető érdekeit kell védenie.
A szervezetek a következő fő szabályozási lépéseket javasolják:
• Engedélyköteles tanítás és klónozás: Az AI-modellek és zenegenerátorok jogvédett műveken történő betanítása, valamint a meglévő művészek hangjának vagy stílusának utánzása kizárólag a jogosultak előzetes engedélyével történhet.
• Átláthatósági kötelezettség: A közönség számára egyértelműen és kötelezően jelezni kell a platformokon, ha egy felvétel mesterséges intelligencia által generált utánzat, és nem valódi emberi közreműködéssel készült.
• Igazságos javadalmazás: Az AI-generált zenék jogszerű felhasználása esetén olyan modellt kell kidolgozni, amely a szerzőknek és előadóknak is biztosítja a megfelelő jogdíjakat és az igazságos jövedelmezést.
• Emberi szerzőség elve: A hatályos hazai szabályozás alapján az Artisjus már korábban kikötötte, hogy szerzői jogi védelmet csak ember alkotta mű kaphat; a kizárólag AI által létrehozott zenék nem részesülhetnek védelemben, a művek bejelentésekor pedig kötelező feltüntetni az AI használatát.
A bevezető témájához visszatérve: aggregátorunk, a Believe Digital megállapodást kötött a Suno AI zenei generátorral az általa terjesztett zenék átadásáról az LLM betanítására, ellenszolgáltatásért. Szerintünk egy üzlet akkor üzlet, ha tudjuk, mennyit kapunk az átadott zenékért. Amíg ez nem derül ki, tartózkodunk.
