A könyv bemutatójának alkalmából a Hangfoglaló feltett kérdéseket Murzsa Tímeának, aki az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának koordinátora, a könyv segédszerkesztője.
- Miért éppen a Petőfi Csarnokról született könyv?
- Az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja 2015-ben egy kiállítás szentelt a Budai Ifjúsági Parknak, Volt egyszer egy Ifipark… címmel, és ehhez kapcsolódóan, 2016-ban megjelentett egy azonos című kötetet, melynek második kiadását már a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozta, ahogy jelen könyvet is. Már ekkor felmerült a gondolat - a kötetben is, hiszen Nádor Katalin, aki az Ifipark és a Petőfi Csarnok vezetésében is érintett volt, felvetette -, hogy a Petőfi Csarnok is megérdemelne egy kiadványt. A PeCsa ugyanolyan meghatározó koncerthelyszín volt a késő Kádár-korban, mint az Ifipark azt megelőzően. Történetük gyakorlatilag összeér - a park 1984-ben zár be, a PeCsa 1985-ben kezdi meg a működését (bár már évekkel korábban szó esik arról, hogy szükség lenne egy új koncerthelyszínre, ami átveszi az egyre romló állapotú Ifipark szerepét, sőt, a vezetés reményei szerint az új intézménynek még a közművelődési funkcióját is ki lehetne használni, amire az Ifiparknál nem volt lehetőség.)
- Mi volt a koncepció?
- Egyrészt szerettük volna továbbvinni a Volt egyszer egy Ifipark… örökségét: erre utalnak az új kötet grafikai megoldásai, a formátumtól kezdve a borítón át a betűtípusig. Másrészt, módosult a könyv szerkezete annyiban a korábbiakhoz képest, hogy egy-egy témában hosszabb, átfogó anyagok születtek: K. Horváth Zsolt, aki ezeknek az írásoknak a témáját kiválasztotta és az anyagokat szerkesztette Ignácz Ádámmal, a Rózsavölgyi Kiadó szerkesztőjével egyetemben , nagy figyelmet fordított arra, hogy a bekért szövegek a Petőfi Csarnok kontextuális hátterét is megmutassák: az anyagi kultúrát, stílusokat, a Petőfi Csarnok sajtóbeli fogadtatását, az intézményi átalakulást. Persze az ikonikus bolhapiac és a Csillagfény diszkó sem maradhatott ki a feldolgozott témák közül.
Emellett annak érdekében, hogy az olvasók még színesebb képet kapjanak, rövid kiegészítő írások, idézetek egészítik ki a hosszabb dolgozatokat. Ezek vagy egy, a főszövegben is említett jelenség bővebb magyarázatát adják (például a szürke importról vagy a videodiszkóról szólnak), vagy személyes perspektívát szólaltatnak meg, esetleg olyan témát érintenek, mely nem szerepel a törzsszöveget képező szövegekben, de fontos lehet a korszak pontosabb képét, atmoszféráját tekintve. Ezek a szócikkek az Ifipark-kötettel való folytonosságot is erősíteni kívánják, hiszen az említett könyv számos hasonló, rövidebb írást tartalmaz.
Emellett egy kronológia is végigkíséri a kötetet, mely megmutatja, hogy milyen fontos események zajlottak 1984-től kezdve a magyar (és szovjet) politikában, elsősorban a zenei vonatkozású dátumokra koncentrálva. De számos vizuális anyag - plakátok, képek, levéltári anyagok - is színesíti a művet.
- Miért csak 1985-től 1993-ig vizsgálja a Petőfi Csarnok történetét a könyv?
- Erre K. Horváth Zsolt a könyv bevezetőjében hosszabban is kitér: egyrészt ekkora rögzülnek a rendszerváltozás tendenciái, másrészt 1993-ban rendezik meg az első Sziget Fesztivált, ami gyökeresen átalakítja a szórakozást, zenei kultúrát.
- Hol lehet megvenni a kiadványt?
- A Líra Kiadó boltjaiban és weboldalán, illetve, a Rózsavölgyi és Társa Zenemű Boltban és webáruházban.
A Petőfi Csarnok - ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985-1993
Szerkesztő: K. Horváth Zsolt, Ignácz Ádám
Segédszerkesztő: Murzsa Tímea
A kötet az NKA Hangfoglaló Program és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó együttműködésében valósult meg.
Forrás: Hangfoglalo.hu