mztsz.hu
Támogatónk:
nka.hu
youtube.com
twitter.com
facebook.com
Együttműködő partnerünk:
Zeneszöveg Womex
Stuber György Gyűjtése

Stuber György Gyűjtése

Stuber György a 70-es évek elejétől kezdve rendkívüli, ma már pótolhatatlan felvételeket készített a moldvai magyar dudás hagyományokról. Mesterke Gergely, Duma (Porondi) János, Dima Mihály, Minuc Péter, Petru Ghiurca, Palack Antal és Zsitár (Csurárka) Márton játéka nyomán talán újraéledhet ez a szinte középkori zene.

"Többet ér megyújtani egy gyertyát, mint a sötétséget átkozni!”
(kínai szólás-mondás)

„Előszőr 1973-ban akadtam moldvai csángó dudásra (a helyi dialektus szerint „síposra”), az akkor 50 éves Mesterke Gergelyre Külsőrekecsinben1 (a helységnevek román neveit lásd az 1-es számú jegyzetben). A következő évben Duma (Porondi) János, akkor 82 esztendős „sípost” kerestem föl Nagypatakon. A Mesterke Gergelyével szinte tökéletesen azonos, kis méretű, bolhaluk nélküli kettős sípszárú dudája volt, amelyet "magyarossan sípnak, oláhul2 csimpolynak" hívnak. A kontraluk nem a sípszár (sültü) jobboldalán, hanem baloldalán helyezkedik el. A dallamsíp oldalán felül öt, alul egy luk. A sípszár végén oldalról lapított, színes bojttal díszített hangolótölcsér, amelybe egy hangolócsapocska illeszkedik. A kecskebőr tömlőből (burdujának is hívják a burduf román szóból, ami tömlőt jelent) két részből álló bordó áll ki, amelyet „hangjának” hívnak, csakúgy, mint a kontrasípot. (Románul az egy hangon szóló kíséröhangot „hang”-nak hívják). A sípszár és a bordó sípjai (a "sipkák") egynyelvű nádsípok, amelyeket vajban kisütöttek ("megpergeltek"). A kettös sípszár, a megmunkálás igényessége valamint az ólomöntéses díszítés jellege a magyarországi dudákkal mutat rokonságot, jóllehet a sípszár lényegesen rövidebb és hiányzik a kecske- (juh-, kutya- menyecske-)fej.

Bartók Béla „A magyar népdal” című tanulmányában írja, hogy Moldva kivételével az egész magyar nyelvterület népzenei feltérképezése megtörtént. Ez a kijelentése indította el a moldvai csángók lánglelkű kutatóját és pártfogóját, Domokos Pál Pétert első moldvai útjára 1929-ben. Bartók Béla is és Kodály Zoltán is említi, hogy a duda Erdély magyarlakta falvaiban telsejen kiveszett. „Erdélyben a pásztorkodással együtt oláhokra maradt a „magyarok elsö muzsikája”. Apaffy fejedelem kedvenc hangszere annyira divatját múlta, hogy magyar dudásról 1900 óta nem is lehetett hallani” (Kodály, 1937). Talán az erdélyi magyar dudák kihalása lehetett az oka, hogy a néprajzkutatók nem keresték ezt a hangszert a Kárpátokon túl, a csángók között, ahol egyébként évtizedeken keresztül intenzív gyűjtés folyt. Amikor 1973-ban elöször találtam modvai csángó dudásra, a moldvai magyar dudások léte tudomásom szerint nem volt leírva néprajzi publikációban.

Később, 1991-ben Nagypatakon az akkor 41 esztendős Palack Antal dudással készítettem felvételt. Ő vette meg Duma (Porondi) János „sípját”. Még Porondi életében tanult tőle dudálni egy keveset. Palack Antal kiváló furulyás, dudálni azonban sajnos nem volt ideje megtanulni. Klézsén is emlegettek egy „sípost”, Dodán Györgyöt (lásd alább az idézetet). A Külsőrekecsin szomszédságában lévő Csík faluban is tudtak még egy „síposról” 1975-ben, aki akkor már szintén nem élt. A Sípos név Moldva-szerte elterjedt és egy hajdani gazdag dudakultúrát sejtet. Csimpolyár nevüek is vannak Moldvában.

A legarchaikusabb északi-csángó nyelvjárást beszélő Ploszkucén faluban 1997-ben találtam dudásokra, az akkor 71 esztendős Dima Mihályra és 71 éves Minuc Péterre (helyi nevén Micky mouse). Mindketten furulyások is. Minuc Péter akkor már nem bírta megfújni a dudát. A külsőrekecsini és nagypataki dudáktól eltérően az ő dudájuk, amelyet kizárólag csimpolynak hívtak, a környék román dudáihoz hasonló, egyszerű kivitelű, szimpla (egysípos) sípszárú volt.

Ugyanezen a nyáron találtam meg az akkor 46 éves Petru Ghiurca nevű dudást Trunkon. Bârladból házasodott oda és csak románul tud. Felesége szerint is "oláh". Átvette felesége katolikus vallását és eredeti román nevét csángó hangzásúra váltotta (Gyurka Péterre - a Gyurka vezetéknév gyakori a Bákó környéki csángó falvakban). Maga készítette csimpolyán, amely jól működött, kiválóan tud játszani, bár repertoárja nem feltétlen eredeti: saját elbeszélése szerint a rádióból tanult meg számos darabot. Kiváló furulyás is. Szimpla (egysípos) sípszárú dudája nagy mértékben hasonlít a Dima Mihályéra.
Tobak Ferenc, amerikai lakos, aki miután megtudta tölem, hogy még élnek Moldvában dudások és, hogy hol laknak, 1998-ban ellátogatott Moldvába. 2000 nyarán, amikor értesítettem, hogy Moldvába készülök, beszedette az összes csángó dudás hangszerét, hogy megakadályozza a felvételek készítését.
Ezért Petru Ghiurca dudáját kaptam kölcsön, amin Dima Mihály maradéktalanul tudott játszani. Ez jól érzékelteti az egysípos csángó duda és a körne´kbeli román dudák hasonlóságát.

Összesen tehát hat (öt csángó és egy román dudást) találtam Moldvában. Ezek közül e sorok írásakor Duma (Porondi) János kivételével mindenki él.”
Stuber György
 

Az előadó honlapja:

www.dalok.hu/stubergyorgygyujtese

Az előadó Facebook oldala:

Stuber György Gyűjtése - Moldvai Csángómagyar "Síposok"

Stuber György Gyűjtése
Moldvai Csángómagyar "Síposok"
Etnofon
2002

Népzene

Dalok, lemezek 1

2010. május 19. 11:34

Stuber György gyűjtése